A meleg idő beköszöntével előkerülnek bizonyos nyárias stílusú kiegészítők, amelyeket színüknél, anyaguknál, stílusuknál fogva többnyire csak nyáron viselünk. Létezik azonban olyan is közöttük, amelyek nemcsak egyetlen évszakhoz köthetők, mert egész évben viselhetők, eleganciát, kifinomultságot kölcsönözve megjelenésüknek. Ezen kiegészítők egyike a selyemsál, amely egy kis kreativitással társulva, egészen különleges hatást kölcsönöz a megjelenésnek.
Történelmi kezdetek
A sál, amelyet nemcsak a nyakunkban, hanem a derékra, táskára, hajba tekerve is viselhetünk, a női gardrób egyik legegyedibb kiegészítője. Eredete az ősi Egyiptomba, egészen pontosan Nofertiti idejéig nyúlik vissza, de viselése az ókori Rómában is gyakori volt, ahol férfiak használták a meleg és a verejtékezés elleni hatékony védelem eszközeként.
A sál a Távol-Keleten is ismert viselet volt férfiakon, ahol katonai rangjelző szerepet töltött be. A legenda szerint Bonaparte Napoleon visszatérve Egyiptomból egy sálat ajándékozott feleségének, aki bár elsőre egy kicsit idegenkedett az egzotikus kiegészítőtől, a történészek szerint az elkövetkező három évben több mint 400 darabos gyűjteményt halmozott fel.
A 19. században a kasmír sálak lettek népszerűek, amikor piacra kerültek a legendás Paisley-mintás darabok, amelyek Paisley városról kapták a nevüket, ahol a sálakat készítették. Ezek a típusok igen kedveltek voltak, még Viktória királynő is vásárolt magának egyet 1842-ben.
Az első világháború idején hódítottak a kézi kötésű sálak, amelyeket az asszonyok a fronton harcoló katonák részére készítettek, gondoskodva arról, hogy ne hűljenek ki a zord időjárási körülmények között. Bár manapság kevesen kötnek szabadidejükben, az első világháború ideje alatt ez több volt mint egy hobbi, mert életeket mentett a háborúban. A katonák mellett egyébként a pilóták is viseltek a repüléshez készített, rugalmas szövetből készült sálat.
A selyem nyugati térhódítása
A selyem nyugati államokban való megjelenését követően kezdtek el selyemkiegészítőket gyártani a divatházak, amelyek közül a Liberty of London által gyártott világos selyemsálak elképesztő népszerűségre tettek szert a háború utáni időkben. Hasonló rajongásnak örvendtek a francia Hermés divatház által piacra dobott, kínai selyemből készült darabok is.
A selyemsálak már ebben az időben is luxuscikknek számítottak, amely sokak számára megfizethetetlen volt, de a műselyem feltalálásával a hasonló stílusú sálak az 1930-as években már töredékáron elérhetővé váltak.
A második világháború idején a sál a gyárakban a gépek mellett dolgozó nők számára már sokkal inkább a praktikus fejfedő szerepét töltötte be, mintsem a stílusos kiegészítést szolgálta.
Színek és hangulatok a második világháború után
A második világháború után megnőtt a hölgyek érdeklődése a merészebb és élettel telibb színek iránt, ezért a színes mintás sálak széles körben terjedtek el ebben az időben. Nagy szerepet játszott ebben az Ascher textilgyár, amely 1946 és 1955 között a világ vezető művészeinek (pl. Henri Matisse, Pablo Picasso) munkáit használta fel a sálak mintáinak tervezésében.
Abban, hogy a selyemsál az önkifejezés egyik meghatározó formájaként újra divatba jött, nagy szerepe volt a sztárok fokozott érdeklődésének. Audrey Hepburn, Grace Kelly és Brigitte Bardot is előszeretettél viselték magukon a bájos kiegészítőt. Audrey Hepburn és Grace Kelly szerették klasszikus formában a nyakukra kötve viselni, Brigitte Bardot pedig fejpántként is használta. Érdekesség, hogy egy postai bélyeg II. Erzsébet királynőt is Hermés sállal ábárzolta.
A tervezők ebben az időben egy vidám, könnyed hangulatot kaptak el, amelynek üzenete az egész megjelenésben megmutatkozó játékosság volt. A hírességek számára nemcsak kiegészítőként, hanem - a hatvanas években berobbanó óriási napszemüvegekkel kombinálva - rejtőzködő megjelenést biztosító darabként is szolgált.
Sálat a vendégeknek
A sálak iránti nagy kereslet nemcsak a luxusüzletekben volt jellemző. New York híres étterme, a 21 Club az 1930-as évek óta a sztárok által kedvelt helynek számított. Többek között olyan hírességek fordultak itt meg, mint Elisabeth Taylor, John F. Kennedy vagy Ernest Hemingway. A tulajdonosok minden Karácsonykor személyre szabott sálakat adtak a törzsvendégeiknek. A darabok mintázata évről-évre változott, de a fő téma mindig - a mára ikonikussá és keresetté vált - lovas stílus volt.
A divatházak egyediesített stílusa
Sok divatház beleszőtte a saját brandjének stílusát az általuk készített sálak mintázatába, ezzel is fémjelezve a képviselt irányvonalat. Chanel például az egymásba illesztett CC logóval adott egyediséget a műveinek, ezzel is megkülönböztetett szerepet biztosítva a daraboknak.
A kilencvenes évek hatása
A kilencvenes években egyre jobban teret hódítottak az olcsó munkaerő által végzett gyártási folyamatok és a selyem helyett sok egyéb alternatíva lett népszerű a piacon. A selyemhez hasonló fényes anyagokból készült darabok jóval olcsóbb áron váltak hozzáférhetővé és az előállítási költségük is alacsonyabb volt. Ennek következtében a munkaigényes és drága selyemből készült sálak a kereslet csökkenése miatt a kilencvenes években kiestek az ún. “must have” darabok közül és gyorsan eltűntek a reflektorfényből.
Séta a múltba - az újrafelfedezés öröme
A kilencvenes évek „mélyrepülése” után az országok közötti mozgás szabadságának fellendülésével és ezzel együtt a kereskedelem élénkülésével lassan ismét trendi lett a selyemsál, a tervezők a világ minden tájáról inspirálódtak, és lassan újra felfedezték a régi idők klasszikusait.
Ezt az igazán kreatív és sokszínű darabot nemcsak a nyakban, nemcsak fejpántként és nemcsak a karon átkötve viselhetjük, hanem akár turbánt is készíthetünk belőle, igazi eleganciát és exkluzívitást vállalva a megjelenésünkben. A sálakat, szalagokat átköthetjük a táskák fülén is, ezzel egy kis izgalmat csempészve a táska stílusába. Akár a színes virágmintás, akár a visszafogottabb darabokról beszélünk, a lehetőségek tárházát rejti magában ez az egyszerű kiegészítő, ami nemcsak stílusos megjelenést, hanem kényelmet és védelmet is biztosít a viselöjének.
Képek forrása: Pinterest
